A sokoldalú cickafark

A mai herbaportréban a cickafarkról olvashatsz, ha még nem ismered, akkor ma felfedezheted ezt a remek és sokoldalú gyógynövényt. 

A cickafark (Achillea) nemzetségbe, a fészkesvirágzatúak (Asteraceae) közé tartozó lágyszárú, évelő növények tartoznak. Európában, Ázsia északi részén és Észak-Amerikában honosak, hazánkban is több cickafark faj fordul elő. Gyógynövényként a közönséges cickafarkot (Achillea millefolium) és a mezei cickafarkot (Achillea collina, syn. Achillea milleflium ssp. Collina) hasznosítják.

A cicakafark virágai bogernyőbe tömörülnek, fehérek, néha rózsaszínes árnyalattal. Egész nyáron virágzik. Kedveli a napos, száraz réteket, gyepeket, útszéleket. A közönséges cickafark, és a mezei cickafark egymással könnyen összetéveszthető, de mindkettőt nyugodtan gyűjtheted, ha gyógynövénygyűjtő útra indulsz. Az egész növény felhasználható, de a virágok a leggazdagabbak a hatóanyagokban (Achilleae herba). Általában teaként fogyasztjuk, de adott esetben, például felfázáskor, készíthetsz belőle ülőfürdőt is. A húgyúti fertőzések, és a menstruációs panaszok kiváló gyógyítója. Napi egy csésze cickafarkfű tea soha nem árthat. Gyulladáscsökkentő hatású, a nátha elleni teakeverékedbe vagy a tavaszi tisztítóteád keverékébe is beleteheted.

Hatóanyagai: tannin, flavonoidok, kumarin, azulén (illatanyag). Fogyasztása a fekete ürömre allergiásoknak nem javasolt.

Cickafark fajokat a kertedben is nevelhetsz, magvetéssel vagy a tövek szétosztásával szaporíthatod őket. Kerted napos, meleg helyére ültesd, szeretik a tűző napot is. Az egyik legsokoldalúbb gyógynövény, a házipatikában nélkülözhetetlen. Későbbi írásaimban a felhasználásáról olvashatsz majd recepteket.

Fotók: Bangaléria